Csanádi Juditnak, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektorának írt nyílt levél elő- és utóélete

képzős nyílt levél

képzős nyílt levél

Záró összegzésünk Csanádi Judit Rektor Asszony november 14-ei állásfoglalásával

2017. november 17. - képzősnyíltlevél

Ez a blog a Magyar Képzőművészeti Egyetemen történő hatalmi visszaélésekkel szembeni, 2017 márciusa és novembere közti tevékenységünket (valamint annak előzményeit) és követeléseinket dokumentálja. Csanádi Judit Rektor Asszonynak 2017. november 13-án elküldtük záró levelünket, melyben állásfoglalást kértünk tőle a követeléseinkkel kapcsolatos intézkedésekről. Válaszát november 14-én megkaptuk. Ezzel szeretnék összegezni a tevékenységünk eredményeit, és képet adni arról, hogy mi zajlik jelenleg a hatalmi visszaélések visszaszorításával kapcsolatban az intézményben. A csapatunk úgy döntött, hogy a jövőben nem folytatja a pontjainkért való küzdelmet. Egyik tagunkat a Rektor Asszony kizárta a tárgyalásokból, három tagunk pedig az idén diplomázik, így sajnos nem tudjuk vállalni a további tárgyalásokat, az ezzel járó kommunikációt és a szervezést.

Úgy véljük, hogy tevékenységünkkel nem tudtunk az általunk megfogalmazott pontok mentén kielégítő változást elérni, de a fellépésünk így sem eredménytelen, az intézményben történtek pozitív változások. De sajnos azt is megtapasztaltuk, hogy hiába írtunk konstruktív javaslatokat, konzultáltunk szakértőkkel, és vontuk be őket a munkába, intézményi szintű, átfogó változásokat néhány hallgatónak kiharcolnia rendkívül nehéz. Sokszor szembesültünk azzal, hogy az egyetem elzárkózik külső, független szakértők bevonásától, és igyekszik a felmerült problémákat házon belüli, és ezáltal elégtelen megoldásokkal feloldani. Bízunk benne, hogy az eddig elindult folyamatok a későbbiekben még több, és még szakszerűbb változást hoznak majd.

Az alábbiakban a Rektor Asszony november 13-i záró levelünkben foglaltakra (FEKETE) adott november 14-i válaszai (KÉK), és a mi ezekhez fűzött mostani megjegyzéseink (PIROS) olvashatók.

  1. Az egyetemen történő hatalmi visszaélések feltárása szakértők bevonásával

Első javaslatunk a szexuális zaklatás és más hatalmi visszaélések feltárására vonatkozott egy (kérdőíves és mélyinterjúkat is tartalmazó, az ELTÉ-jéhez hasonló) független szakértők által előkészített és levezényelt kutatás keretén belül, hogy megismerhessük az egyes tanszékeken előforduló sajátosságokat, valamit a rendszerszintű mintázatokat. A kutatást fontosnak tartottuk kiterjeszteni a hallgatókra, az oktatókra és a nem oktató dolgozókra egyaránt. Ahogy fogalmaztunk: egy ilyen felmérés lehetőséget nyújtana arra is, hogy a sértettek egy biztonságos helyzetben nevükön tudják nevezni a pozíciójukkal visszaélő személyeket. Ezen információk a későbbiekben felhasználhatóak lennének a konkrét esetek kezelésében, szankcionálásában és a további szükséges lépések kidolgozásában. Kérdésünk: van-e előrelépés a kutatással kapcsolatban, mikorra várható, hogy elinduljon?

A Rektor Asszony válasza: “2017. április 4-én ígéretet tettem, hogy megkeressük Gregor Anikót, akitől kaptunk árajánlatot a Képzőn elvégzendő kutatásra, s erről önöket találkozásunkkor informáltuk június 14-én. Az egyetem nem tudja finanszírozni a kutatást, s önök felvetették pályázati forrás igénybevételének lehetőségét. Erre még nem kaptunk javaslatot.”

Megjegyzésünk: Ahogy azt már a tárgyalásaink során is kifejtettük, azt gondoljuk, hogy mint az intézmény egyéb fejlesztései esetében, úgy egy ilyen a kutatásnál is az intézmény felelőssége az, hogy az esetleges pályázatoknak utána járjon, a szükséges forrásokat előteremtse. Amennyiben az egyetemnek szándékában áll a hatalmi visszaélések feltárása és megszüntetése, nem várhatja a hallgatóktól, vagy külső szereplőktől a kutatáshoz szükséges költségek előteremtésének megoldását.

A Rektor Asszony válasza: “Hangsúlyozni kívánom ugyanakkor, hogy a magyar felsőoktatásban jelentős, előremutató és úttörő a megoldás, ahogyan a Magyar Képzőművészeti Egyetem többszintű „intézményrendszert” működtet az etikai problémák és így a szexuális zaklatások felgöngyölítésére és megoldására. A tanszékek mentorokat neveztek meg a felmerülő problémák közvetlen kezelésére, megtörtént a kortárs segítők képzése, és a közelmúltban már fordultak is hozzájuk hallgatók konkrét etikai problémáik megoldása érdekében. A hallgatók és az oktatók kérhetik pszichológus segítségét. A gyakorlat bebizonyította, hogy a problémák megoldásában természetes módon részt vállal a Hallgatói Önkormányzat is. Az Etikai Kódexben rögzített módon tehetnek bejelentést az egyetem polgárai az Etikai Bizottságnál is, amely szintén megkezdte működését.

Az az „intézményrendszer” többszintű megoldást kínál a problémák kezelésében.”

Megjegyzésünk: A hatalmi visszaélések kezelésére nem jelent megoldást egyes oktatók mentorként megnevezése. A visszaélések éppen a belső hierarchiából fakadnak, nem lehet házon belül kezelni azokat, az oktatók nem a segítő szakmából érkeztek, nincsen ilyen téren tapasztalatuk, nem függetlenek kollégáiktól, nem pártatlanok és nem elfogulatlanok. Olyan helyzetek is adódhatnak, amikor maga a mentor is visszaél a hatalmával, vagy asszisztál mások visszaéléseihez.

A hatalmi visszaélések az egyetemi hierarchiába nem beágyazott szereplők számára jelezhetők biztonsággal.

A kortárs segítők esetében reméljük, hogy nem a tanszékek vezetői, oktatói, hanem a hallgatók választhatják ki azt személyt, akiben meg tudnak bízni.  

 

  1. Az Etikai Kódex módosítása / a fenti feltárás eredményeihez igazodó kiegészítése szakértők bevonásával

A második javaslatunk az Etikai Kódex szakértők bevonásával történő véglegesítésére vonatkozott. Érdeklődnénk, hogy a Spronz Júlia és Kiss Valéria által javasoltak bekerültek-e a szövegbe? Az utolsó személyes találkozónkkor, június 14-én az Etikai Bizottság összetételével kapcsolatban arról beszéltünk, hogy kiegyenlített lesz a hallgatók és nem hallgatók száma a Bizottságban, valamint, hogy a Bizottságnak mindig tagja lesz egy független, az adott témával foglalkozó szakértő. Megvalósult-e ez a terv?

A Rektor Asszony válasza: “Igen, megvalósult. Az első Etikai Kódex szövegváltozatot mind a szakértők, mind az egyetem valamennyi polgára megkapta véleményezésre. A beérkezett javaslatokat az előkészítő bizottság, amelynek tagja volt az egyetem jogásza is, beépítette a Szenátus elé bocsátotta. Az Egyetem életéről szóló szabályokat az egyetem Szenátusa hozza. A döntéshozatal rendjét a Szenátus ügyrendje szabályozza. Spronz Júlia és Kiss Valéria javaslatai, ahogy egyéb szakértők, javaslattevők javaslatai is mérlegelés tárgyát képzeték a javaslattételkor és a döntés-előkészítéskor.

Az Etikai Bizottság összetételét az Etikai Kódex szabályozza, annak megváltoztatása a Szenátus jogköre. A javaslat, hogy a hallgatói részvétel arányos legyen, döntés-előkészítő szinten megvitattuk, és érkeztek rá ellenvélemények. Pillanatnyilag két oktató és egy nem oktató alkalmazott tagja van a bizottságnak, valamint két HÖK delegált. – A bizottsági munkát is befolyásolja a bizottsági tagok száma. A pillanatnyi szabályozás szerint:  Indokolt esetben külső szakmai szervezet tagja is bevonható.

Az egyetem közössége körében körvonalazódnak az Etikai Kódex szükséges további finomításai, erre részletesen ki fogok térni a rektori feladatok átadásakor.”

Megjegyzésünk: A PATENT Egyesület jogászának, Dr. Spronz Júlia javaslatainak csak egy töredéke került be a szövegtervezetbe. Fontos, áldozatokat különösen védő javaslataikat továbbra sem találjuk a Kódexben. Dr. Kiss Valéria, az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszéke oktatójának az észrevételei pedig egyáltalán nem jelennek meg a szabályzatban. Nem csoda, hiszen a jelenlegi Kódex május 29-ével került elfogadásra, Dr. Kiss Valéria pedig június 14-én véleményezte.

Néhány fontos javaslatuk, amely nem került be az Etikai Kódexbe:

  • Dr. Spronz Júlia felhívja a figyelmet, hogy szükséges lenne egy intézményi állásfoglalás az oktató-hallgató között létrejövő kölcsönös beleegyezésen alapuló szerelmi, szexuális kapcsolatról. Minthogy az egyetemen töltött éveink során mi is tanúi voltunk ilyen jellegű kapcsolatoknak, szükségesnek tartjuk, hogy a Kódex felhívja az egyetem polgárainak figyelmét arra, hogy az oktatóknak a hallgatók intellektuális fejlődésére kell koncentrálniuk, és az egyenlőtlen viszony számtalan visszaélésre adhat lehetőséget.
  • Nincs biztosítva, hogy az eljárás lefolytatható legyen névtelen bejelentés alapján. Idézzük erről Dr. Spronz Júlia véleményét: "A névtelen kezdeményezés önmagában nem zárja ki az igazságos eljárást, megítélésünk szerint a hamis vád, illetve a következő pontban kifejtett rosszhiszemű, megtévesztő bejelentés szankcionálásával kellő mértékben ki van védve, hogy valaki alaptalanul indítson etikai eljárást. Megjegyezzük, a gyermekvédelmi törvény kifejezetten bátorítja a névtelen bejelentéseket gyermekbántalmazás esetében.”
  • Nem lehet etikai eljárást indítani, ha az etikai vétség elkövetése óta 90 naptári nap már eltelt. A hallgató-oktató viszonyban ez az elévülési idő rendkívül szűk. A sértett hallgató, ha a félév, tanév elején tapasztal vagy szenved el abúzust az oktatója részéről, hogyan tudja feljelenteni bántalmazóját, miközben továbbra is látogatnia kell az óráit és vizsgáznia kell? A szakemberek is hangsúlyozzák, és a mostanában előkerült ügyek is azt bizonyítják, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévők legtöbbször nem képesek azonnal fellépni a bántalmazó ellen és feljelentést tenni.
  • Dr. Kiss Valéria az Ebktv. tágabb definícióját ajánlja a zaklatás definíciójához és a szexuális zaklatások más formáinak a részletezését is fontosnak tartja tisztázni, mert a konkrét ügyek megítélését akadályozza egy zárt, leszűkített meghatározás.
  • Hiányoznak a szabályzatból a határidők, és nem került rögzítésre, hogy a bejelentőt nem hallgatják meg az eljárás alá vont jelenlétében, ha ezt nem kéri.
  • Dr. Kiss Valéria ajánlja a határozat nyilvánosságra hozatalát, ami az egyik legfontosabb jogkövetkezmény az ilyen ügyekben, mert a jövőben ennek komoly visszatartó ereje lesz, és az intézményi kultúrát is formálja. A transzparencia alapvető jelentőségű a hatékonyság szempontjából!
  • A bizottság, amennyiben megállapítja az etikai vétséget, lehetőséget adhat arra, hogy a felek maguk állapítsák meg a megfelelő elégtételt. Az eljárás alá vont személynek érdemi jogosítványt, az elégtétel megállapításnál döntési jogot adni elég furcsa.
  • Örülünk, hogy az Etikai Bizottságban a hallgatók számát egyel növelték a kezdeti tervekhez képest, ugyanakkor ez még mindig nem jelent kiegyenlített létszámot a hallgatók-nem hallgatók között. Dr. Spronz Júlia az Etikai Bizottságban a hallgatói többség megteremtését javasolta. Ezen kívül kitért arra is, hogy a Bizottság tagjai számára kötelező emberi jogi képzést kéne előírni, “külön figyelemmel a nőket érő erőszak jelenségére a témával foglalkozó civil szakmai szervezetek bevonásával.“ A kódexben nem látunk erre utaló törekvést.

 

  1. A hallgatók jogtudatosságának növelése

Harmadik pontunk a hallgatók jogtudatosságának növeléséről szólt, egy képzés, kurzus elindítását javasoltuk. Utolsó személyes találkozónkkor arról tájékoztattak minket, hogy ez el is kezdődik szeptembertől, a HÖK bevonásával. Érdeklődnék, hogy milyen formában, milyen keretek között került bevezetésre ez a változás (hány és milyen alkalomról van szó, ki tartja ezeket az órákat, milyen témákról esik szó, kurzusként valósul-e meg?)

A Rektor Asszony válasza: “A gólyatábor keretében a HÖK tájékoztatást adott a hallgatóknak.

Szeptemberben elindult a Kortárs segítő képzés, amely további alkalmakon fog folytatódni Hal Melinda közgazdász, pszichológus a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről tartotta. A Kortárs segítőkhöz is fordulhatnak szükség esetén az egyetem polgárai, mint első lépcsős segítségnyújtó lehetőséghez.”

Megjegyzésünk: Örömmel értesültünk arról, hogy a gólyatábor keretében elindult a problémáról való beszélgetés, tájékoztatás. A jövőre nézve javasoljuk a tájékoztatók gólyatáboron kívüli megtartását is (ugyanis nem minden hallgató vesz részt ezen az eseményen), illetve a tájékoztatókra szakértők meghívását, különböző egyenlő bánásmóddal, jogorvoslattal, zaklatással kapcsolatos előadások megtartását.

 

  1. Az oktatók és az egyetemi dolgozók képzése

Negyedik javaslatunk az oktatók és az egyetemi dolgozók kötelező, független szakértők általi képzéséről szólt, ahol az új kódexről, az egyetemen biztosított jogi környezetről, kötelességekről, tanári hatáskörökről, jogorvoslati lehetőségekről, szankciókról szó esik. Érdeklődnék, hogy megvalósult-e ez a képzés? Ezt a pontot különösen fontosnak tartjuk, ezért a HÖK-kel a nyáron felvettük a kapcsolatot, hogy összekössük őket Szabó Mónikával, az ELTE PPK adjunktusával, aki szívesen vállalná az edukáció lebonyolítását. Sajnos többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült egy közös találkozót összehoznunk. Szabó Mónika továbbra is nyitott az együttműködésre, hálásak lennénk, ha felvennék vele a kapcsolatot.

A Rektor Asszony válasza: “Szabó Mónika neve az Etikai Bizottság javaslatára is felmerült. Tekintettel arra, hogy ez szintén megbízási szerződés keretében valósulhat meg, kancellári jóváhagyást igényel, ennek előkészítése, a kapcsolatfelvétel megtörtént.”

Megjegyzésünk: A hírnek nagyon örülünk és kiemelten fontosnak tartjuk Szabó Mónika bevonását nem csak az oktatók edukációjába, de a hallgatókéba is.

 

  1. A nevesítetten problémás oktatók szankcionálása, érzékenyítése

Ötödik pontunk a nevesítetten problémás oktatók szankcionálására, érzékenyítésére vonatkozott. Ahogy fogalmaztunk, a kutatás lehetőséget nyújtana arra, hogy kiderüljön, kik részéről tapasztalnak az egyetem polgárai visszaélést. Ezen eseteket szükség lenne kivizsgálni, és a felmerült problémákhoz mérten szankcionálni. Az eljárás keretén belül elengedhetetlennek tartjuk, hogy az eset súlyosságához mérten az érintettek érzékenyítő programon vegyenek részt vagy a súlyosabb esetekben merüljön fel az érintettek eltanácsolásának lehetősége. Érdeklődnénk, hogy mikor várható, hogy a kutatás erre a pontra jut?

A Rektor Asszony válasza: “A „nevesítetten problémás oktató” ellen akkor lehet eljárást kezdeményezni, ha az Etikai Kódexben rögzített módon bejelentés érkezik az Etikai Bizottsághoz. Mindezidáig nem érkezett bejelentés. Szóban elhangzottak nevek, ügyleírások, bejelentés azonban még nem történt. A magyar közéletben a közelmúltban tett bejelentések igazolták, hogy milyen felszabadító erejű és hatásos eszköz a bejelentés, mellyel érdemes élni, de azt is, hogy kellő körültekintéssel kell eljárni a rágalmazások elkerülése érdekében. Kérjük, tegyék meg bejelentésüket az Etikai Kódexben meghatározott módon, s az Etikai Bizottság annak alapján el fogja indítani az eljárást.

A problémák jelzésekor is hangot adtam annak a véleményemnek, hogy csak formalizált módon fogadhatóak el a bejelentések. A „tudomásomra jutott visszaélések”-től a „bizonyított visszaélések”-ig az Etikai Kódexben rögzített módon tett bejelentésen keresztül vezet az út. A rendelkezésemre bocsátott információk nem voltak elegendőek rendőrségi eljárások megindításához, de ezt többször is jeleztem. Megértem, és elfogadom, hogy nem kívánnak a sértettek bejelentést tenni, de ebben az esetben nem adnak lehetőséget az Etikai Bizottság munkájára.

A kellő szankciókat nyilvános értekezlet keretében kilátásba helyeztem.

Azon oktatókkal, akikkel szemben Önök kritikát fogalmaztak meg, több alkalommal személyesen és kollégáik jelenlétében is beszéltem velük, és vizsgálódtam. A rendelkezésemre bocsátott információk nem voltak elegendőek eljárás megindításához, ezért lenne hangsúlyosan szükséges a hivatalos bejelentés.

A szenátusi tagságot titkos választás útján lehet elérni, bizottsági tagságot szakmai jelölés alapján. Ameddig valaki ellen nem kezdődik etikai eljárás, (szabályos bejelentés alapján) addig nincs alapja annak, hogy pozíciójától bárkit megfosszanak, ha szakmai érvek ezt nem támasztják alá.”

Megjegyzésünk: A fentiekben a 2016 nyarán a Rektor Asszony elé tárt esetekről beszéltünk, melyek értelemszerűen az ezt megelőző tanév előtt történtek. A javaslata, hogy forduljunk az ügyünkkel az Etikai Bizottsághoz, cinikusan hangzik, hiszen az új Kódexben meghatározott elévülési idő 90 naptári nap, tehát ezeket az etikai vétségeket nincs már lehetőség bejelenteni. Válaszával éppen arra világít rá a Rektor Asszony, hogy sok esetben működésképtelen és formális az irányítása alatt végigvitt eljárásrend. Egy felelős, a hallgatókért valóban tenni akaró vezető a tudomására jutott hatalmi visszaéléseket nem hagyhatja szakszerű vizsgálat nélkül, és nem engedheti meg, hogy az azokat elkövetők közül bárki még több hatalomhoz juthasson, és az általa is fenntartott problémák megoldásába beleszólhasson. Ezzel nem csak minket nem védett meg, de azt üzeni a jövőbeli áldozatoknak, hogy az etikai vétséget elkövető oktatók továbbra is érinthetetlenek. (Hozzátennénk ugyanakkor, hogy egyikünk elsős korában, 2013-ban élt a számára akkor adott lehetőségekkel, és az oktatói véleményezői felületen jelezte három oktatójával kapcsolatos panaszait. Ezeknek a jelentéseknek semmilyen következménye nem lett.) Ezen kívül számtalanszor kifejtettük, hogy mi a kutatás elindítását tartanánk megfelelő lépésnek. Azt gondoljuk, hogy a Rektor Asszony személyes beszélgetései és vizsgálódásai nem pótolják a szakszerű vizsgálatokat, a szankciókkal való fenyegetőzés nem helyettesíti az ilyen esetekben szükséges eljárást.

 

  1. Oktatók hallgatói véleményezése

Utolsó javaslatunk egy jól működő, anonim kitölthető oktatói véleményezés kialakításáról szólt. Legutóbbi egyeztetésünkön szó volt arról, hogy a minőségbiztosítással foglalkozó bizottság már dolgozik ezen a lehetőségen. Érdeklődnénk, hogy ez milyen stádiumban van jelenleg és hogyan lesz megoldva a felismerhetőség kivédése azokban a helyzetekben, amikor a tanár órájára csak néhány hallgató jár?

A Rektor Asszony válasza: “Az oktatói véleményezés rendszere - a minőségbiztosítási teendőkkel - összhangban folyamatban van, várhatóan januárra elkészül, azon eljárások alkalmazásával, ami biztosítja a nem felismerhetőséget. A Neptun rendszerben, önkéntes lesz az oktatók hallgatói értékelése. A Minőségbiztosítási csomag még e szemeszterben a Szenátus elé kerül.”

Megjegyzésünk: Mivel az oktatói véleményezés pár évvel ezelőtt már működött az egyetemen, de a funkcióját nem töltötte be, ezért bízunk benne, hogy a jelenlegi rendszer kidolgozása előtt felülvizsgálják ennek az okait. Külföldi és más egyetemek igazolják, hogy egy jól működő intézményi rendszerben a hallgatók véleményezése produktívan tudja szolgálni az oktatás színvonalát.  

A záró levelünk egyéb részei, és Csanádi Judit reakciói

A fenti pontokon kívül szeretnénk érdeklődni az ügyben történt további előrelépésekről is.

Informálisan arról értesültünk, hogy minden tanszéknek van mentora, akikhez a hallgatók bizalommal fordulhatnak. Szeretnénk megkérdezni, hogy a segítő emberek a szervezeti egységen belüli, vagy az egyetemtől független, kívülről érkező személyek? A tárgyalásaink folyamán többször hangsúlyoztuk, hogy fontosnak tartjuk a független segítők bevonását: akkor tud hatékonyan megvalósulni a támogatásuk, akkor tudnak bizalmas viszonyt kiépíteni a hallgatókkal, ha ezek a személyek nem tagjai annak a közösségnek, amelynek a zaklató és a zaklatott is tagja.

A Rektor Asszony válasza:Minden tanszék kijelölt mentort azzal a szándékkal, hogy mihamarabb teljes legyen a segítségnyújtás köre. A mentorok listája elérhetővé vált egyetemünk honlapján. Természetesen, valamennyi tanárhoz lehet fordulni, több tanszék jelezte, hogy valamennyi oktatója rendelkezésre áll. A mentor rendszer működése közben további finomítások várhatóak.

Az Etikai Kódexben foglaltak alapján: az Egyetemen mentor segítségét is igénybe lehet venni, aki a zaklatások megelőzésére, a sértettek segítésére az Egyetem polgárait érintő zaklatási (szexizmus, nem kívánt közeledés) ügyekben a segítségkérés módjairól tud tájékoztatást, valamint iránymutatást adni.”

Erre vonatkozó megjegyzésünket lásd az első pontnál.

Természetesen a fenti állásfoglalás mellett egy lezáró egyeztetésben is szívesen részt vennénk a Rektor Asszonnyal, de csak abban az esetben, ha egyetlen tagunkat sem zárja ki ebből a megbeszélésből.

Szeretnénk megjegyezni, hogy számunkra sértő lépés volt a Rektor Asszonytól, hogy kizárta a tárgyalásokból az egyik tagunkat. Mi úgy látjuk, hogy ez annak az esetnek a példája, amikor a rendszer és annak szereplői a visszaélések ellen küzdő, azokat felszínre hozó hallgatókat büntetik. A büntetés nem minket illet, az igazi problémát nem mi okozzuk, hanem azok a személyek, akik hatalmukkal visszaélve rontják az egyetem hírnevét és az oktatás színvonalát. A Rektor Asszony számára többször megneveztük azokat az oktatókat, akik részéről mi személyesen is tapasztaltunk elfogadhatatlan viselkedést, hatalmi visszaélést, szexuális zaklatást (pontjainkkal pedig azt igyekeztünk hangsúlyozni, hogy ezek nem egyedi esetek, és az általunk tapasztaltakon és a másoktól hallottakon túl is számos probléma rejtőzködhet az egyetemen, ezért rendszerszintű változásokra lenne szükség). Ugyanakkor ezen személyek ellen semmilyen szakszerű eljárás, vizsgálat nem indult (pedig a Rektor Asszonynak hivatalból kötelessége lett volna a tudomására jutott visszaélések ellen belső vizsgálatot, és eljárást indítani), sőt még nagyobb hatalmi pozícióval lettek felruházva, amivel az intézmény hallgatólagos támogatását adta a visszaélésekhez.

A Rektor Asszony válasza: “Egyik tagjuk már nem tagja az egyetem közösségének, elvesztette napi kapcsolatát az egyetem mindennapi problémáival, s így megnyilvánulásai nem szolgálták minden esetben a súlyos etikai problémák rendszerszintű megoldását az intézményben, ez nem fért össze az együttgondolkodás kereteivel. Nem kizártuk az egyeztetésből, nem bűntettük, hanem a probléma konstruktív kezelése érdekében szorítkoztunk a jelenlegi hallgatók jelenlétére.”

Megjegyzésünk: A tagjaink megnyilvánulásai a csapatunk jóváhagyásával történtek, együtt döntöttünk, együtt fogalmaztunk. Az ő kizárása a mi csapatunk ellen is irányult. A kizárt tag rengeteget tett a probléma konstruktív kezelésében. Véleményünk szerint éppen ez jelenthette a problémát.

Igyekeztünk az általunk elérhető eszközökkel segítséget kérni, konstruktív javaslatokat fogalmaztunk meg, szakértőket vontunk be, segítettük a folyamatot, az adottnál még nagyobb mozgásteret is megpróbáltunk kialakítani, hogy az ügy célt érjen. De ebben elfogyott az erőnk. A hatalmi visszaélések lényege az, hogy ott történnek meg, ahol a legnagyobb biztonsággal rejtve maradhatnak. Ezzel szembemenni néhány hallgatónak rendkívül nehéz. Akinek igazán van mozgástere és lehetősége változtatni, az a hatalom birtokosa, az egyetem esetében a Rektor Asszony.

A Rektor Asszony válasza:A rektor feladata ebben az ügyben a megoldás keresése. Több társegyetemtől, szakmai szervezettől kaptam megerősítést abban a tekintetben, hogy a megtett lépéseink fontosak, és jó cél felé tartanak. Meg vagyok győződve arról, hogy rektorként felelősségem teljes tudatában az Egyetemen a intézményesített rendszer létrehozását tekintettem és tekintem fő feladatomnak. Az Etikai Kódex megalkotása, annak jövőbeli folyamatos javíthatóságával, az Etikai Bizottság felállítása és a jelentkező problémák kezelésére felállított „intézmények” működtetése  lehetővé teszik, hogy többé ne fordulhasson elő semmilyen hatalommal való visszaélés az Egyetemen.”

Megjegyzésünk: A fenti folyamatok elindulását értékeljük, és úgy gondoljuk, hogy jelentős szerepe volt a csapatunknak a változásokban. A kedvező lépések mellett szeretnénk felhívni a MKE vezetőségének figyelmét, hogy a független szakértők mellőzése, az eddig kialakított szabályzatok, eljárások nem mindegyike szolgálja a hallgatók és oktatók érdekeit, az intézményi kultúra változását, mivel nem nyújtanak kielégítő megoldást, ahogyan azt a fenti pontokban is jeleztük.

Tisztában vagyunk vele, hogy a Rektor Asszony megbízatása néhány hónapig tart. Bízunk benne, hogy a hátralévő hivatali időben, valamint a hivatala átadásakor is különös hangsúlyt fektet majd arra, hogy a hatalmi visszaélések szakszerű megszüntetése napirenden maradjon, hogy az Ön hivatalát követő személyt tájékoztatja a közös munkánkról, felhívja a figyelmét a megoldás fontosságára és sürgősségére, valamint támogatja abban, hogy folytassa ezt a munkát. Reméljük az intézmény a jövőben felvállalja ezt a közös, mindnyájunkat érintő problémát, folytatni fogja a küzdelmet és törekedni fog a valódi megoldások keresésére.

A Rektor Asszony válasza:Ígéretet tenni a következő rektor nevében nem tudok. A magam részéről mindent megteszek, hogy az etikai problémák kezelése a jövőben is kellő hangsúlyt kapjon. Megjegyzem, „VALÓDI MEGOLDÁSNAK” találom a létrejött rendszert, amelynek finomítása természetesen a jövőben sem maradhat figyelem nélkül.

Amennyiben úgy találják, én készséggel állok rendelkezésükre egy további találkozó alkalmával.”

Megjegyzésünk: Az előzőekben részletesen kifejtettük, hogy az évtizedes összefonódott viszonyok miatt rendkívül fontos az intézménytől független segítők bevonása. Nem fogadható el, hogy a hatalmi helyzetben lévők visszaélései miatt szükséges szabályokat külsős szakemberek nélkül az egyetem oktatói hozzanak meg. Szeretnénk újra javasolni a Csanádi Judit Rektor Asszonyt követő vezetés számára, hogy a Kódexet és eljárásrendet vizsgálják felül, és kérjék a PATENT Egyesület, valamint Dr. Kiss Valéria jogász segítségét az általunk és a jogvédők által megállapított  hiányosságok pótlásához.

 

Üdvözöljük a Magyar Képzőművészeti Egyetemen a hatalmi visszaélésekkel szembeni változásokat! De a valódi strukturális változások kivívásához megkerülhetetlen az intézménytől független, egyenlő bánásmóddal, zaklatással foglalkozó civil szervezetek és szakértők érdemi bevonása!

Dr. Spronz Júliának és Dr. Kiss Valériának pedig ezúton köszönjük a segítségüket, a Kódex véleményezésében való munkájukat.

A bejegyzés trackback címe:

https://kepzosnyiltlevel.blog.hu/api/trackback/id/tr5213294723

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása