Csanádi Juditnak, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektorának írt nyílt levél elő- és utóélete

képzős nyílt levél

Észrevételeink az április 6-án a Magyar Narancsban megjelent cikkel kapcsolatban

2017. április 28. - képzősnyíltlevél

Magyar Narancs cikk

A Magyar Narancsban április 6-án  „Friss diplomás, hamvas, áldozat - Szexuális zaklatás a hazai felsőoktatásban” címmel jelent meg egy cikk, melyben szó esik a Magyar Képzőművészeti Egyetemen folyamatban lévő változásokról is. Az írás sok fontos információt közöl törekvéseinkről, céljainkról és az egyetemmel való együttműködésünkről.

 

Szeretnénk a cikket kiegészíteni néhány gondolattal. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy nem csak a szexuális zaklatás ellen lépünk fel, hanem az egyetem falain belül tapasztalható más jellegű sértő, tiszteletlen, etikátlan megnyilvánulások, a megkülönböztetés, az átláthatatlanság és különböző, az oktatásban és az intézmény egészében megjelenő egyéb visszásságok ellen is küzdünk. Ezeket a sorokat szerettük volna, ha megjelennének az írásban, de a limitált karakterszám miatt erre végül nem adódott lehetőség.

 

"Miközben egy összetett problémarendszerrel állunk szemben: számtalan különböző típusú etikai visszásságról számolnak be a hallgatók, nem csak a nőjogi kérdések tisztázásával adós az egyetem. Támogatnánk, hogy egy, az ELTE-s vizsgálathoz hasonló, de a visszaélések szélesebb körére koncentráló kutatás nálunk is készüljön."

 

"Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy Varga Anna Gizella diplomamunkája csak egy szeletét érinti a Képzőn tapasztalható hatalmi visszaélések problémahalmazának. A szexuális zaklatás szerves, de természetesen nem kizárólagos része a rendszerszintű hatalmi túlkapásoknak, rendellenességeknek. Ahol hétköznapi szinten elfogadott a nők megalázása, ott más csoportokat sem kímélnek, és az egymás iránti tisztelet hiánya más szinteken is megjelenik. A tanári szerepkörön túlmutató viselkedés, a tanári feladatok elégtelen, kiszámíthatatlan, átláthatatlan ellátása, a különböző csoportokat sértő megjegyzések mind részei egyetemünk hétköznapjainak."

 

 

 

 

 

Találkozónk április 4-én a rektorral

Április 4-én újra találkoztunk a Rektor Asszonnyal, hogy tárgyaljunk a javaslatainkról. A találkozó elején a Rektor Asszony kiemelte, hogy mivel a célunk azonos, ezért az együttműködésre szeretné helyezni a hangsúlyt. Elmondta, hogy Spronz Júlia szakértői véleményét meg fogják vitatni az Etikai Kódexen dolgozó munkacsoport tagjaival és a saját szakértőikkel.

Arra is kitért Csanádi Judit, hogy értesülései szerint az egyik tanárunk egy zárt csoportban sértő hangnemben minősített és fenyegetett bennünket. Kérte, hogy mutassuk ezt meg neki, mert a tárgyalásunk után a Grafika Tanszéken összehívott ülésen szeretne erről is beszélni.

Ezután az előzetesen levélben is elküldött javaslatainkra tértünk.


1. Első javaslatunk egy kutatásra, az egyetemen történő hatalmi visszaélések feltárására vonatkozott. Azt kértük, hogy az MKE április végéig kössön szerződést egy szociológus csoporttal, hogy májusban már elindulhasson a kutatás előkészítése, szeptemberben pedig maga a kutatás.

A kutatással kapcsolatban Csanádi azt kifogásolta, hogy az egyetem alacsony létszáma nem biztosítja a “reprezentatív merítést”. Balla Csönge (szociológiai végzettségére hivatkozva) vitatta ezt: az intézmény mérete nem akadálya egy reprezentatív kutatásnak, Varga Anna Gizella pedig kiemelte, hogy ha a kutatás nem is lenne reprezentatív, akkor is lehetőséget adna arra, hogy felszínre kerüljenek a problémák, és elinduljon egy párbeszéd az egyetemen.

Csanádi Judit közölte, hogy a kutatást a HÖK-ön keresztül kéne szorgalmaznunk. Kifejtettük, hogy a visszaélések felszámolása nem csak a hallgatók, hanem az egész intézmény érdekeit szolgálja, valamint hogy az egyetem vezetésének feladata és célja kell, legyen a méltóságteljes oktatás feltételeinek megteremtése. Elmondtuk, hogy ha a Rektor Asszony a kutatás mögé állna, az sokkal erősebb és gyorsabb lépés lenne, mint ha nekünk kellene HÖK-ön keresztül a Szenátus elé vinnünk azt.

Arra a megegyezésre jutottunk, hogy a Rektor Asszony kikéri Gregor Anikó (az ELTE adjunktusa, az ELTE-n folytatott kutatás vezetője) véleményét, és ha Gregor elképzelhetőnek tartja a kutatást, árajánlatot kér tőle. A Rektor Asszony ragaszkodott ahhoz, hogy a HÖK-kel készítsük el a javaslatot. Kérésünkre elfogadta azt, hogy a HÖK-kel közösen lépjen majd fel, és együtt terjesszék a javaslatot a Szenátus elé júniusig.


2. A második pontunk arra vonatkozott, hogy a Kódex jelenlegi szövegtervezetének véleményezésére a Rektor Asszony / a munkacsoport kérjen fel április végéig legalább két, az intézménytől független emberi jogi / jogvédő szakértőt.

Csanádi válasza erre az volt, hogy ha mi találunk olyan, az intézménytől független emberi jogi szakembert, aki ingyen vállalná a Kódex véleményezését, akkor nincs akadálya annak, hogy felkérjék erre, a véleményt befogadják, értékeljék.


3. A harmadik javaslatunkban azt fogalmaztuk meg, hogy szeptembertől az első évfolyamos hallgatók számára kötelező emberi jogi kurzusnak kéne indulnia az egyetemen, melynek keretén belül az egyetemen biztosított jogi környezetről, jogorvoslati lehetőségekről és a későbbiekben elfogadásra került Kódexről is beható ismereteket szerezhetnek.

Csejdy Réka és Csanádi Judit kijelentették, hogy egy ilyen kurzus elindítását a HÖK-nek kéne indítványoznia. Mi vitattuk ezt, mert szerintünk a vezetés feladata, ezen kívül hogy ha HÖK-ön keresztül kell intéznünk, akkor bürokratikus időhúzás történik valós lépések helyett. Sándor János elmesélte, hogy az angliai Erasmus féléve elején részt vett egy kötelező tájékoztatón, amely során ismertették, hogy kihez fordulhat, ha bajba kerül ésmilyen jogai vannak. Ez komoly biztonságot adott neki az ott töltött félév során. A Rektor Asszony az intézményi keretek (végleges Kódex, eljárásrend, az Etikai Bizottság, az Etikai Tanács stb. felállása) hiányára hivatkozott: emiatt jelenleg egy ilyen kurzus elindítása nem lehetséges. Felvetésünkre, hogy a Rektor Asszony a keretek felállását követően beterjesztené-e a kurzust a Szenátus elé, nemleges választ kaptunk.

A kérdésben arra jutottunk, hogy az intézményi keretek felállásakor a hallgatók a HÖK-ön keresztül benyújthatnak egy javaslatot a kurzusra vonatkozóan. A Rektor Asszony elutasító választ adott arra a kérdésünkre, hogy támogatná-e ebben az esetben is a közös beadványt, de hozzátette, hogy a Szenátusi ülésen a szavazatával természetesen hozzájárulna a kurzus elindításához.


4. Negyedik pontunk az oktatók és az egyetemi dolgozók képzéséről szólt: szeptembertől induljon egy kötelező, legalább 3-4 hetes kurzus az egyetem oktatóinak és az egyetem dolgozóinak, ahol az új kódexről, az egyetemen biztosított jogi környezetről, jogorvoslati lehetőségekről, oktatói kötelességekről, hatáskörökről, szankciókról szó esik.

A javaslat megvitatásakor a Rektor Asszonyék részéről is elhangzott, hogy a Kódex önmagában nem elégséges, és szükség van a tartalmának az ismertetésére az oktatók és dolgozók körében. Elmondták, hogy tervezik a Kódex bemutatását tanszéki szinten. Javasoltuk, hogy a tájékoztatás ne tanszéki szinten valósuljon meg, mert más súlya és jelentése van, ha nem felettesek ismertetik az új szabályzatot. Sikerült abban megegyeznünk, hogy a rektori vezetés vállalja mind a tanszéki, mind pedig egy más jellegű, az oktatási szakreferens, Bajzáth Angéla által megtartott tájékoztatás megszervezését.


5. Az ötödik javaslatunkban szerint a kutatás lehetőséget nyújtana arra, hogy kiderüljön, kik részéről tapasztaltak az egyetem polgárai visszaélést. Ezen eseteket szükség lenne kivizsgálni, és a felmerült problémákhoz mérten szankcionálni. Az eljárás keretén belül elengedhetetlennek tartanánk, hogy az eset súlyosságához mérten az érintettek vagy emberi jogi érzékenyítő programon vegyenek részt, vagy a súlyosabb esetekben merüljön fel az érintettek eltanácsolásának lehetősége.

A Rektor Asszony a javaslatunkra azt válaszolta, hogy ezt meg kell tanácskoznia a szakértővel, Gregor Anikóval.


6. Utolsó, hatodik pontunkban az oktatók anonim hallgatói véleményezésének kidolgozását fogalmaztuk meg. Javasoltuk, hogy a 2017/18-as tanév őszi félévének végén már lépjen működésbe az anonim véleményezés rendszere. Ennek kidolgozásához egy munkacsoport felállítását szorgalmaztuk, melyben részt vesz a HÖK, az oktatók és egy független szakértő is.

A Rektor Asszony elmondta, hogy ez a munkacsoport már felállt, az oktatási szakreferens és Szoboszlai János tanszékvezetőmájus 2-án kezdik az oktatói véleményezés, azaz a minőségbiztosítás rendszerének kidolgozását.


A javaslataink áttekintését követően átadtuk a 138 aláírást tartalmazó nyílt levelet a Rektor Asszonynak.

A találkozó végén egy szabadabb beszélgetésben Sass Valéria részéről újra felmerült, hogy a visszaélések jelentése a hallgatók felelőssége. Kiálltunk amellett, hogy a panasztételek hiánya strukturális okokból fakad, ezért változást is csak rendszerszinten lehet elérni – a javaslataink éppen erre vonatkoznak. Sándor János elmesélte, hogy londoni tanulmányai során találkozott egy diákkal, aki az Erasmus félévét a Képzőn töltötte. A lány arról mesélt, hogy a Szobrász Tanszéken nagyon rossz élményben volt része: az egyik tanár a száját simogatta. A diák nem tudott kihez fordulni, teljesen kiszolgáltatottnak érezte magát. Az eset jól szemlélteti azt, hogy az intézményi keretek mennyiben befolyásolják az egyéni mozgásteret: míg Londonban az első napokban tájékoztatják a diákokat a jogaikról és jogsérelmek esetén a teendőkről, addig a mi egyetemünkön az ide látogató (és az itt tanuló) diák nem kapja meg a szükséges védelmet, támogatást, tájékoztatást, így tenni sem tud az őt érő visszaélések ellen.

Ugyan sikerült egyes pontokban előrébb jutnunk, de összességében még nem érezzük biztosítottnak azt, hogy a szükséges lépések meg fognak történni az intézményben. A Rektor Asszony Grafika Tanszéki látogatását fellépésünk eredményének gondoljuk, de a mi célunk nem az, hogy egy-egy, már felszínre került esetben történjen csak előrelépés. A probléma feltárását, a biztonságos intézményi keretek professzionális kidolgozását, a hallgatók és az oktatók tájékoztatását tarjuk célravezetőnek. Az egyes esetekben pedig szakszerű kivizsgálást és eljárást támogatnánk.

Az április 4-i találkozót megelőzően kiküldött, a javaslatainkat tartalmazó levelünk a Rektor Asszonynak

Tisztelt Csanádi Judit Rektor Asszony!

Küldjük a holnapi beszélgetésünkön megtárgyalandó pontokat, valamint ezúton jelezzük, hogy a holnapi találkozón Spronz Júlia nem vesz részt, miután a közös levelezésükben abban maradtak, hogy a Rektor Asszony fog jelentkezni nála a véleményezésének az áttekintése után. Ezen alkalommal szeretnénk a javaslatainkra koncentrálni, melyekről a múlt héten nem tudtunk egyeztetni. Ugyanakkor azt is szorgalmaznánk, hogy Spronz Júlia és a Rektor Asszony között minél hamarabb létrejöhessen a személyes találkozó, ahol a további együttműködésről hoznak döntést.

Javaslataink:

1. Az egyetemen történő hatalmi visszaélések feltárása szakértők bevonásával

Első lépésként a szexuális zaklatás és más hatalmi visszaélések feltárását tartjuk szükségesnek egy (kérdőíves és mélyinterjúkat is tartalmazó, az ELTÉ-jéhez hasonló) kutatás keretén belül, hogy megismerhessük az egyes tanszékeken előforduló sajátosságokat, valamit a rendszerszintű mintázatokat.

A kutatást fontosnak tartjuk kiterjeszteni a hallgatókra, az oktatókra, a nem oktató dolgozókra egyaránt. Egy ilyen felmérés lehetőséget nyújtana arra is, hogy a sértettek egy biztonságos helyzetben nevükön tudják nevezni a pozíciójukkal visszaélő személyeket. Ezen információk a későbbiekben felhasználhatóak lennének a konkrét esetek kezelésében, szankcionálásában.

A szakszerű problémafeltárás rávilágíthat, hogy a javaslatainkon túl más lépésekre is szükség lehet.

Javaslat: az Egyetem április végéig kössön szerződést egy szociológus csoporttal, hogy májusban már elindulhasson a kutatás előkészítése, szeptemberben pedig maga a kutatás.

 

2. Az Etikai Kódex módosítása / a fenti feltárás eredményeihez igazodó kiegészítése szakértők bevonásával

Fontos eredmény, hogy a kódex elfogadását elhalasztották, és hogy Spronz Júlia véleménye megszületett. Ez is megerősít minket abban, hogy független szakértők kritikája, bevonása elhagyhatatlan. Egyfelől szeretnénk pontos választ kapni arra, hogy Spronz Júlia szakmai meglátásai hogyan fognak beépülni a kódexbe, másfelől pedig további, más, általánosabb emberi jogi ismeretekkel bíró szakértők bevonását is szükségesnek látjuk.

Javaslat: a Kódex jelenlegi szövegtervezetének véleményezésére kérjen fel a Rektor Asszony / a munkacsoport április végéig legalább két, az intézménytől független emberi jogi / jogvédő szakértőt. A mi javaslatunk az Egyenlő Bánásmód Hatóság és valamely civil szervezet munkatársának a felkérése.

A szakértők véleménye szerint módosított kódex a tanév végén életbe léphet. De leszögeznénk, hogy egy második módosító szakaszra is szükség lesz a kutatás eredményeinek fényében! Ebbe a szakaszba is szakértők bevonására lenne szükség.

Javaslat: A kutatás eredményeinek megjelenését követően az egyetem bízza meg a fenti szakértőket a kódex kiigazításával.

 

3. A hallgatók jogtudatosságának növelése

A szakértelemmel megalkotott Kódex mellett szükségesnek látjuk egy olyan kurzus bevezetését, amely során a hallgatók általánosságban megismerkedhetnek az emberi jogokkal, valamint az intézményben működő lehetőségekről, az új Kódexről is átfogó ismereteket szerezhetnek.

Javaslat: szeptembertől induljon az első évfolyamos hallgatók számára kötelező emberi jogi kurzus az egyetemen, melynek keretén belül az egyetemen biztosított jogi környezetről, jogorvoslati lehetőségekről és az idén tanév végén elfogadásra került Kódexről is beható ismereteket szerezhetnek. Ehhez az egyetemnek május végéig el kéne fogadnia egy új kurzus indítását, valamint szerződést kéne kötnie egy majdani oktatóval.

 

4. Az oktatók és az egyetemi dolgozók képzése

Ahogy egy kódex önmagában ösztönzi a hallgatókat a problémák jelentésére, ugyanúgy nem veszi rá az oktatókat sem, hogy változtassanak a viselkedésükön, vagy nem eredményezi azt, hogy ők maguk is tisztán lássák a jogaikat. Ezért szükség lenne az oktatók és az egyetemi dolgozók számára egy kötelező, legalább 3-4 hetes képzés, tájékoztató kurzus megtartására, ahol az új kódexről, az egyetemen biztosított jogi környezetről, kötelességekről, tanári hatáskörökről, jogorvoslati lehetőségekről, szankciókról szó esik. Ezt a kurzust minden újonnan felvett tanárnak el kéne végeznie.

Javaslat: szeptembertől induljon egy kötelező, legalább 3-4 hetes kurzus az egyetem oktatóinak és az egyetem dolgozóinak, ahol az új kódexről, az egyetemen biztosított jogi környezetről, jogorvoslati lehetőségekről, oktatói kötelességekről, hatáskörökről, szankciókról szó esik. Ehhez az egyetemnek május végéig el kéne fogadnia egy ilyen tájékoztató kurzus indítását, valamint szerződést kéne kötnie egy majdani oktatóval.

 

5. A nevesítetten problémás oktatók szankcionálása, érzékenyítése

A kutatás lehetőséget nyújtana arra, hogy kiderüljön, kik részéről tapasztaltak az egyetem polgárai visszaélést. Ezen eseteket szükség lenne kivizsgálni, és a felmerült problémákhoz mérten szankcionálni. Ezen eljárást keretén belül elengedhetetlennek tartjuk, hogy az eset súlyosságához mérten az érintettek vagy emberi jogi érzékenyítő programon vegyenek részt, vagy a súlyosabb esetekben merüljön fel az érintettek eltanácsolásának lehetősége.

Javaslat: A felmerült konkrét eseteket annak az Etikai Bizottságnak kéne kivizsgálnia és szankcionálnia, amely a fentiekben megemlített szakértők véleménye alapján állna fel a Kódex véglegesítésekor. Az érzékenyítő képzések megtartásához az Egyetemnek szerződnie kell az esetre specializált civil szervezettel.

 

6. Oktatók hallgatói véleményezése

Úgy gondoljuk, hogy a Kódex és az etikai bizottság működése mellett kiemelten szükség lenne az anonim kitölthető oktatói véleményezés hatékony kialakítására. Ez az eszköz korábban már létezett az intézményben, de ezúttal egy tartalmilag és következményeit tekintve is kidolgozottabb rendszer lenne indokolt. Egy ilyen rendszer lehetőséget adna a diákoknak olyan kritikák megfogalmazására, amelyek nem feljelentésben merülnének ki, hanem más hatáskörben (pl. tanszéki) elbírálandó, kezelendő reflexiókban.

Javaslat: A 2017/18-as tanév őszi félévének végén már működésbe kell lépnie az anonim véleményezés rendszerének. Ennek kidolgozásához javasoljuk szeptemberben egy munkacsoport felállítását, melyben a HÖK, az oktatók és egy független szakértő is részt vesz.

A holnap eredményes találkozóban bízva üdvözöljük,

Balla Csönge

Sándor János Vasco

Thury Lili

Varga Anna Gizella

A PATENT Jogvédő Egyesület észrevételei a Magyar Képzőművészeti Egyetem tervezett Etikai Kódexe kapcsán – március 31-én

A nyílt levelünk kiküldését követően az új Etikai Kódex szövegtervezetét elküldték Spronz Júliának, a Patent Egyesület jogászának véleményezésre. Spronz a mai napon Csanádi Judit és Eperjesi Ágnes felkérésének eleget téve megfogalmazta kritikai észrevételeit, és ajánlatot tett a további együttműködésre.

Kiemelnénk az alábbi írásból, hogy a "tervezett kódexet csupán nőjogi szempontból véleményezte a szervezet, ami nem minősül teljes körű szakmai észrevételezésnek". Továbbá a "véleményezésre kiküldött anyag sokkal inkább tükrözi az oktatók, mint a hallgatók szempontjait. Ennek egyik indoka lehet, hogy az annak kidolgozásával megbízott 8 tagú munkacsoportban pusztán 2 tag volt a hallgatók delegáltja."

Mi továbbra is szorgalmazzuk a Kódex jogvédő szakértők általi véleményezését, valamint a Kódex szakszerű kidolgozásán kívül más szükséges lépéseket, melyeket a Rektor Asszonynak írt március 22-i levelünkben részletezzük. Ezen javaslataink az alábbi olvasható véleménnyel is összecsengenek: "az új Kódex elfogadása fokozottan felveti a zaklatás, hatalommal visszaélés, szexuális abúzus, nők elleni erőszak témájával kapcsolatos ismeretterjesztés, hallgatók jogtudatosításának, oktatók képzésének szükségét"

patent_logo_negyzet_1.jpg

A PATENT Jogvédő Egyesület észrevételei a Magyar Képzőművészeti Egyetem tervezett Etikai Kódexe kapcsán

2017. március 31.

 

Az e dokumentumot jegyző független civil szervezet több, mint egy évtizede foglalkozik a nők elleni erőszak áldozatainak közvetlen segítésével, az e területen folyó jogfejlesztéssel, az áldozatok jogi képviseletével, illetve a nők társadalmi egyenlőségét elősegítő közpolitikai ajánlások megfogalmazásával. E tevékenységén belül több felsőoktatási intézmény számára nyújtott korábban szakmai segítséget a női hallgatókat, alkalmazottakat érő zaklatással, visszaélésekkel szembeni védelmet biztosító normatív és intézményi keret létrehozásában. Valamennyi általunk megfogalmazott javaslat hátterében az áldozatok tényleges védelmének elsődlegessége áll, mely alapvető koncepcionális megközelítés minden, a nők elleni erőszakot elszenvedők segítésére, támogatására születő jogintézményhez.

Ennek értelmében a tervezett kódexet csupán ebből a szempontból véleményezzük, az nem minősül teljes körű szakmai észrevételezésnek.

Mindenekelőtt leszögezzük, hogy üdvözlendőnek tartjuk, hogy a Magyar Képzőművészeti Egyetem egy etikai kódex kidolgozásába kezdett, mely példamutató intézkedés az intézmény falain belüli visszaélések visszaszorítására. Ugyanakkor sajnálattal konstatáltuk, hogy a véleményezésre kiküldött anyag sokkal inkább tükrözi az oktatók, mint a hallgatók szempontjait. Ennek egyik indoka lehet, hogy az annak kidolgozásával megbízott 8 tagú munkacsoportban pusztán 2 tag volt a hallgatók delegáltja.

Az etikai kódexek akkor tudják hatékonyan és eredményesen betölteni funkciójukat, ha megfelelő hivatkozási alapot biztosítanak a hatalmi visszaélésekkel szemben. Meglátásunk szerint a jelen dokumentum a többnyire általános és elvi szintű morális-etikai alapvetéseivel nem ad kellő fogódzót a tényleges sérelmet elszenvedettek számára.

Noha tudomásunk szerint a most megszületett szabályzat létrejöttét az egyik volt hallgató diplomamunkája által felvetett probléma, nevesül a női hallgatóknak az oktatóktól elszenvedett szexuális zaklatása motiválta, erre a problémakörre a kódex csak felületesen, érintőlegesen és formális említés szintjén tér ki, így nem alkalmas az esetek hatékony kezelésére. Ezért javasoljuk, hogy erre a célzott témakörre egy speciális, csak e problémára koncentráló protokoll is kerüljön kidolgozásra.

Fenti általános megállapítások előre bocsátásával az alábbi részletes észrevételeket tesszük:

  1. Az Általános magatartási szabályok között az Egyetem hírnevének megőrzésére vonatkozó előírás annyira nélkülöz minden konkrétumot, hogy emiatt jogalapot teremthet az Egyetem vezetését/döntéshozóit/oktatóit célzó kritikát gyakorló személlyel szembeni fellépéshez. Erre feltétlen ki kell térni, hogy az egyetemmel való lojalitás elve ne korlátozza a jogos kritika lehetőségét.
  2. Az Általános magatartási szabályok 5) pontja nagyon helyesen rögzíti a tanár-hallgató közti hierarchikus viszonyt. Mivel egyetlen párkapcsolat létrejötte sem elkerülhetetlen, így szükségtelennek, és az eredeti tiltást kilúgozó hatásúnak ítéljük meg az ezt felpuhító engedményt tartalmazó második mondatot.
  3. Az Összeférhetetlenségi szabályokat tartalmazó VI/8) pont éppen a hallgatóval fennálló szerelmi/intim/bensőséges kapcsolatot hagyja ki a felsorolásból.
  4. Az Összeférhetetlenségi szabályok közt feltüntetett VI/10) olyan szubjektív elemeket tartalmaz, melyek végrehajthatatlanná teszik ezt az előírást. Ezért javasoljuk, hogy az oktató minden további feltétel bekövetkezte nélkül köteles legyen a kialakult viszony tényét jelezni munkahelyi felettesének. E helyütt megjegyezzük, hogy tekintettel arra, hogy a párkapcsolat nem került önálló definiálásra a kódexben, a párkapcsolatra vonatkozó előírások terjedjenek ki valamennyi tartós vagy eseti, érzelmi vagy testi, rendszeres vagy rendszertelen, konszenzusos vagy egyoldalú kapcsolatra egyaránt.
  5. Az oktatói tevékenységgel összefüggő etikai elvárások VI/16/d) pontot célszerűnek látjuk kiegészíteni valamennyi olyan helyzetre, ahol előfordulhat az oktató és hallgató négyszemközti együttes jelenléte, pl. konzultáció, megbeszélés
  6. Az oktatói tevékenységgel összefüggő etikai elvárások közül teljes mértékben hiányzik az oktatóval függelmi/hatalmi/befolyási viszonyban álló személyek testi/szexuális integritásának, emberi jogainak tiszteletben tartása, továbbá, hogy az etikai elvárások mind az Egyetem falain belül, mind azon kívül egyaránt terhelik.
  7. VII/1) pontban rögzített hallgatói etikai jogosultságok meglehetősen szűkre lettek szabva. Többek közt nem szerepel az sem, hogy az Egyetem biztosítja a zaklatással, visszaéléssel szembeni védelmet, emberi méltóságának, szexuális és testi integritásának tiszteletben tartását.
  8. VIII/1) pontban érdemesnek látjuk nevesítve is kiemelni a nemi identitás mellett a szexuális orientációt is.
  9. A VIII. alfejezetben definiált munkahelyi (vagy szexuális) zaklatás meghatározást hiányosnak tartjuk. A rendszeres és tartós zavarás mellett a súlyos elkövetés is a felsoroláshoz tartozik, különben nem büntethető a zaklatás azon módozata, amikor az elkövető nem rendszeresen vagy hosszú időn keresztül, időben visszatérő jelleggel, ugyanakkor egyszeri alkalommal ám súlyos formában lehetetleníti el az áldozat életét. Törölni javasoljuk a definícióból az elkövető céljának meghatározását, ugyanis a zaklatónak nem célja, hanem egyik eszköze a félelemkeltés/megszégyenítés/önkényes beavatkozás. A zaklatás célja, hogy az áldozat felett hatalmat gyakoroljon, azt megszerezze, visszaszerezze, közvetlenül pedig a legtöbb esetben az, hogy a sértettet bele(vissza)kényszerítse egy olyan kapcsolatba, amit ő nem akar, vagy megtorolja rajta, hogy nem lépett bele vagy megszakított egy ilyen kapcsolatot. A jelen megfogalmazás aggályos egyrészt abból a szempontból, hogy az áldozatra gyakorolt hatás helyett azt vizsgálja, hogy mi volt az elkövető szándéka, másrészről pedig sok zaklatónak meggyőződése, hogy nem félelemkeltésből/megszégyenítésből/önkényes beavatkozásból követi el a cselekményét, sokkal inkább azt jópofának, trendinek, vagy megszokottnak tartja, így nem azonosítja azt jogsértésként.
  10. Az Etikai Bizottság IX/4) pontban rögzített összetétele nem biztosítja az oktatók által elkövetett hatalmi (szexuális) visszaélések elfogulatlan kivizsgálását, tekintettel arra, hogy oktatói többséget biztosít. Azokban az esetekben, amikor az etikai vétségek jellemzően hatalommal való visszaélésben jelennek meg kifejezetten kontraproduktív a hatalom birtokosait megjelenítő csoport képviselői számára többséget biztosítani, már ha a cél a jogsértések felderítése és szankcionálása. Ez a megoldás továbbra sem teremti meg azt a bizalmi alapot, mely a hallgatókat motiválni fogja etikai eljárások megindítására. Javasoljuk az Etikai Bizottságban a hallgatói többség megteremtését, továbbá szakmai civil szervezet képviselőjének bevonását az eljárásba. A IX/5) pont nem rögzíti a 3 fős Etikai Bizottság összetételét. Javasoljuk az Etikai Bizottság tagjai számára kötelező emberi jogi képzés előírását, külön figyelemmel a nőket érő erőszak jelenségére – a témával foglalkozó civil szakmai szervezetek bevonásával. Egy olyan számtalan formában manifesztálódó, változó és jellemzően csak folyamatában megragadható jelenséget, mint a zaklatás a Kódex csak korlátozottan képes teljes egészében lefedni, ezért kiemelt szerepet kapnak annak működtetői, az Etikai Bizottság tagjai, akik az egyes ügyek eseti jellegzetességeit képesek lefordítani a normaszövegre. Az eredményes jogalkalmazás, s ezáltal a zaklatás elszenvedőinek hatékony jogvédelme megkívánja, hogy a bizottsági tagok naprakész, emberi jogi alapokon nyugvó, a nemzetközi dokumentumokban is lefektetett ismeretekre tegyenek szert. A IX/7) pont már tanácsról tesz említést, mely nem kerül definiálásra.
  11. Az Etikai Kódexet sértő magatartás bejelentése feltételezi, hogy az Egyetem polgárai számára ismert legyen az Etikai Bizottság személyi összetétele. Erre azonban a Kódex nem tér ki, hogy hogyan fog megtörténni.
  12. Törölni javasoljuk a IX/12) pontot, mely kizárná az eljárás lefolytatását névtelen bejelentés alapján. A névtelen kezdeményezés önmagában nem zárja ki az igazságos eljárást, megítélésünk szerint a hamis vád, illetve a következő pontban kifejtett rosszhiszemű, megtévesztő bejelentés szankcionálásával kellő mértékben ki van védve, hogy valaki alaptalanul indítson etikai eljárást. Megjegyezzük, a gyermekvédelmi törvény kifejezetten bátorítja a névtelen bejelentéseket gyermekbántalmazás esetében.
  13. A IX/21-23) pontban szabályozott mediációs eljárás nem alkalmas a hierarchikus viszonyban állók közti viták rendezésére. A Kódexben erre utalni kell, jelezve, hogy kizárt a mediációs eljárás mindazon esetekben, ahol a panaszos és a panaszolt között függő/hatalmi/befolyási helyzet áll fenn, és kifejezetten tilos azokban az eljárásokban, ahol a panaszos hallgató, a panaszolt pedig oktató.

 

Végezetül hangsúlyozzuk, hogy az új Kódex elfogadása fokozottan felveti a zaklatás, hatalommal visszaélés, szexuális abúzus, nők elleni erőszak témájával kapcsolatos ismeretterjesztés, hallgatók jogtudatosításának, oktatók képzésének szükségét. Továbbra is felajánljuk e körben szervezetünk együttműködését az Egyetem vezetésének!

Bízunk benne, hogy fentiekben kifejtett észrevételeinket az Egyetem hasznosnak találja, s azokat figyelembe veszi az Etikai Kódex véglegesítése során!


Budapest, 2017. március 31.


PATENT Jogvédő Egyesület

www.patent.org.hu 

Találkozónk március 27-én a rektorral

A március 27-i találkozón nem jutottunk el a javaslataink érdemi megtárgyalásához, de megtudtuk, hogy az új Etikai Kódex március végén tervezett elfogadását elhalasztották a beérkezett, a szöveg tartalmára vonatkozó kritikák miatt. Azt, hogy a Kódex március 20-án kiküldésre került az egyetem polgárainak, valamint hogy a jelenlegi – véleményünk szerint kidolgozatlan és szakszerűtlen – formájában még nem került sor az elfogadására, a nyílt levél, és az aláírók nyomásgyakorlásának az eredménye. [A Kódex jelenlegi formájával kapcsolatos aggályainkat a Rektor Asszonynak írt március 22-i levelünkben részletezzük.]

Az aláírásokat továbbra is gyűjtjük! Április 4-én újra találkozunk Csanádi Judittal, annak reményében, hogy megegyezésre tudunk jutni a javaslatainkkal kapcsolatban, melyeket a Kódex szakszerű kidolgozásán kívül még szükségesnek tartunk.

Összefoglaló a találkozóról:

1. Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza felelősségre vonta a Rektor Asszonyt, hogy a nyáron megbeszélt közös munkához nem tartotta magát, és nem jelezte a megváltozott szándékát sem. A Rektor Asszony elismerte, szólnia kellett volna Spornznak, hogy nem vele együtt kívánják megoldani az egyetemen tapasztalható szexuális visszaélések kezelésére irányuló feladatokat.

A nőjogi szakértő mellőzésére a következő magyarázatokat kaptuk:

  • Több egyetem szakértőivel konzultálva arra jutottak, hogy bármiféle hallgatói fórum, vagy más lépés előtt először szükség van egy új Kódex kidolgozására, hogy legyen egy alap, amelyből ki lehet indulni, amelyről lehet majd beszélni.
  • Az Etikai Kódex munkacsoport tagjait a Szenátus fogadta el, melyet a március 17-ei levelében is megírt Csanádi. Idézet a levélből: "Szeptember óta több szakértővel és más egyetemek specialistáival lefolytatott konzultáció után döntöttünk úgy, hogy a kérdést a Szenátus elé tárjuk, s Etikai Kódex kidolgozását határoztuk el a november 6. szenátusi ülésen."


2. A megbeszélésen újra elhangzott, hogy Eperjesi Ágnes, a munkacsoport vezetője a Kódex szövegtervezetét kiküldte Spronz Júliának, és várják a szakértői véleményezését. Kérdésünkre, hogy Spronz kiegészítései miképpen kerülnek majd bele a szövegbe, nem kaptunk egyértelmű választ.

A Rektor Asszony először azt közölte, hogy a kiegészítéseket a Szenátus fogja megvitatni. Eperjesi Ágnes viszont később azt mondta, hogy a megjegyzések először a munkacsoport elé kerülnek, ők bírálják el, hogy mely részeket emelik be a Kódexbe, majd ez az új szövegterv kerül áprilisban a Szenátus elé elfogadásra. Akármelyik opció is lép majd életbe, problémásnak látjuk, hogy egy független szakértői vélemény olyan ügymenettel módosíthatja csak a szöveget, amelyben többségében oktatók hozzák a döntéseket.

A Kódex véleményezésének lehetősége felénk is elhangzott újra, hogy kritikai észrevételeinkkel, javaslatainkkal szóljunk hozzá a szövegtervezethez. Elmondtuk, hogy mi a Rektor Asszonnyal folytatott levelezésünkben már kifejtettük ezeket [azt, hogy szerintünk független szakértők bevonására lenne szükség a Kódex véglegesítéséhez, valamint a probléma szintén szakértők általi feltárására]. Erre azt kaptuk válaszul, hogy most nem a formai, hanem a tartalmi meglátásainkra lennének kíváncsiak.

3.  A fent megemlített egyetemek és szakértők pontos kilétére többször rákérdeztünk, de nem kaptunk érdemi választ.

4. Kérdésünkre, hogy a Kódexet kidolgozó munkacsoportba elviekben bekerülhetett-e volna intézménytől független szakértő, a válasz igen volt – de ez nem történt meg. [Ebből arra a következtetünk, hogy nem volt valós szándék intézménytől független szakértő bevonására.]

5. Kiderült, hogy az eddigi tervekkel szemben a március végére összehívott Szenátusi ülésen még nem elfogadásra, csak bemutatásra tárják a Szenátus elé a Kódexet. A beérkezett – főleg tanári – vélemények ugyanis rávilágítottak több hibára, ami kiigazításra szorul.

6. Eperjesi Ágnes megjegyezte, hogy ez a döntésük, miszerint a Kódex elfogadását el kell halasztani, a mi fellépésünk eredménye.

7. Kérdésünkön, hogy miért nem volt transzparens a munkafolyamat, a jelenlévők nagyon csodálkoztak, véleményük szerint az, hogy a hallgatók értesítve legyenek erről a munkáról a HÖK feladata lett volna. Ők nem tudták, hogy ez az információ nem jutott el az egyetem hallgatóihoz.

8. A kérdésünkre, hogy hogyan került az Etikai Kódexet kidolgozó munkacsoportba olyan ember, akinek tudomása van a tanszékén zajló tanári túlkapásokról, és tétlenségével “asszisztál” azokhoz, nem kaptunk érdemben választ.

9. Kérdésünkre, hogy miért nem lett a tervezőgrafika szakról egy hallgató sem bevonva a közös munkába, hiszen itt már napvilágra került egyes tanárok hatalmi visszaélése, a válaszuk az volt, hogy a HÖK-ből képviselte két hallgató az egyetemen tanulókat. Kérdésünkre, hogy miért nem vontak be több hallgatót, hogy esetleg ugyanannyi hallgató, és ugyanannyi oktató dolgozhasson a munkacsoportban, azt a választ kaptuk, hogy ez elviekben lehetséges lett volna, de nem merült fel.

10. A Rektor Asszonynak kiküldött – és többek között a nyílt levélben is szereplő – javaslatainkról nem maradt időnk tárgyalni. Ezért április 4-ére újabb találkozót egyeztettünk a Rektor Asszonnyal. 

A találkozón jelen volt Csanádi Judit, rektor; Csejdy Réka, kommunikációs vezető; Eperjesi Ágnes, Etikai Kódex munkacsoport vezető; László Eleonóra, Kancellári Hivatal - jogi referens; Losonczi Júlia, rektori kabinetvezető; Spronz Júlia, Patent Egyesület, nőjogi szakértő; Balla Csönge, tervezőgrafikus hallgató; Sándor János Vasco, festő hallgató; Thury Lili, tervezőgrafikus hallgató, Varga Anna Gizella, végzett tervezőgrafikus.

Válaszunk a rektornak március 24-én

A nyílt levél előzményei itt olvashatók. A nyílt levél itt, a rektornak a nyílt levél március 16-ai kiküldését kísérő szöveg itt, a rektor március 17-én reggel kiküldött válasza ezen, március 22-i válaszlevelünk ezen, a rektor március 22-i válasza pedig ezen a linken olvasható.

Tisztelt Csanádi Judit Rektor Asszony!

Köszönjük szépen a válaszát.

Az Etikai Kódex hallgatók általi véleményezésével kapcsolatos aggályainkat előző levelünkben részletesen kifejtettük.

Továbbra is úgy látjuk, hogy a kódex véglegesítését független szakértők által kidolgozott problémafeltáró beszélgetéseknek kellene megelőznie. Úgy gondoljuk, ez a lépés jelentené azt, hogy az egyetem vezetősége szembenéz a hallgatók gondjaival. Sokkal támogatóbb intézkedésnek éreznénk, ha jogi szövegek értelmezése helyett – mely véleményünk szerint az intézménytől független szakértők feladata  – teret kapnánk arra, hogy szakértők segítségével elmondhassuk, milyen visszaéléseket tapasztalunk nap mint nap az egyetemen.

Többek között a nyílt levelünkben megfogalmazott szempontokat tartjuk változatlanul a legfontosabb lépéseknek:

  • Szükség van a probléma feltárására szakértők bevonásával
  • Szükség van a protokoll a fenti feltárás eredményeihez igazodó kiegészítésére / módosítására szakértők bevonásával
  • Szükség van oktatóink képzésére a hatalmi helyzettel járó felelősség, a tanári szerepkör határainak, valamint a tanári pozícióval járó feladatok és kötelességek tisztázása érdekében
  • Szükség van tanárainknak érzékenyítő képzések megtartására a különböző társadalmi csoportok vallásra, nemre, szexuális irányultságra, gazdasági helyzetre, életkorra, etnikumra, nemzetiségre, politikai meggyőződésre való tekintet nélküli tiszteletben tartásáról
  • Szükség van az oktatók hallgatói véleményezésének – a feljelentéseken kívüli – működő rendszerének is kialakítására


Bízva abban, hogy a személyes találkozón sikerül a véleményeinket egymáshoz közelíteni, a március 27-i időpontot tisztelettel köszönjük.


Üdvözlettel,


Balla Csönge

Sándor János Vasco

Thury Lili

Varga Anna Gizella

A rektor válasza március 22-én

A nyílt levél előzményei itt olvashatók. A nyílt levél itt, a rektornak a nyílt levél március 16-ai kiküldését kísérő szöveg itt, a rektor március 17-én reggel kiküldött válasza ezen, március 22-i válaszlevelünk pedig ezen a linken olvasható.

Kedves Balla Csönge, Sándor János Vasco, Thury Lili és Varga Anna Gizella!

Köszönöm levelüket.

Meggyőződésem, hogy az Etikai Kódex elfogadása meghatározó alapot jelent a problémák kezelésében, ezért sarkalatos fontosságú hogy a következő Szenátus, az Egyetem demokratikus képviseleti intézménye, tárgyalhassa.

Ezt szem előtt tartva kérem, hogy az előző levelemben jelzett véleményezési határidőig, 2017. március 24-én 12 óráig küldjék meg észrevételeiket.

A reményeim szerint  elfogadásra kerülő Etikai Kódex alapot jelent arra, hogy tovább finomíthassuk  a szöveget, akár több alkalommal is.

Az Etikai Kódex elfogadása lefektet egy olyan működőképes és konszenzusos keretet, amely a további finomítási javaslatokat befogadni képes.

Természetesen március 27-én, a Spronz Júliával egyeztetett időpontban szeretettel várom Önöket.

Üdvözlettel,

Csanádi Judit

rektor

Válaszunk a rektor levelére március 22-én

A nyílt levél előzményei itt olvashatók. A nyílt levél itt, a rektornak a nyílt levél március 16-ai kiküldését kísérő szöveg itt, a rektor március 17-én reggel kiküldött válasza pedig ezen a linken olvasható.

Tisztelt Csanádi Judit Rektor Asszony!

Köszönjük a válaszát és együttműködését!

Örömmel láttuk, hogy az etikai kódex szövegtervét megosztották az egyetem polgáraival. Meglátásunk szerint számos előremutató elem került a szövegbe. Ugyanakkor azt gondoljuk, több időre lenne szükség a hallgatóknak és az oktatóknak a véleményezésre, valamint nem világos számunkra, hogy a véleményezések miképpen kerülnek majd megvitatásra, és mennyiben jelenthetnek valós változtatásokat a kódexen.

Támogatjuk a kódex létrehozására tett eddigi erőfeszítéseket, és úgy gondoljuk, hogy a kódex majdani elfogadása jelentős előrelépés lesz az egyetemünk számára. De úgy véljük, hogy a kódex kidolgozásán történt eddigi munkát fontos lenne megerősíteni egyrészt szakértői részről, másrészt a probléma mélyebb megismerésével, hogy a kódex valóban az előforduló visszásságokra reagáljon.

Ugyanis úgy gondoljuk, az egyik legfontosabb lépés kimaradt a kódex megírása előtt: a probléma teljeskörű, független szakértők általi feltárása. Ezek felkutatására léteznek szakszerű módszerek, az ELTE-n már hazai példát is láthatunk. Mivel az egyetem tanszékei különböző oktatási mechanizmussal működnek, ezért más-más jellegű a problémákkal találkozhatunk ezekben a rendszerekben, mindennek az alapos vizsgálatára is szükség lenne.

Mivel ez a lépés kimaradt, valamint ezidáig a kódex sem lett független szakértők által felülvizsgálva, szeretnénk kérni a T. Rektor Asszonyt, hogy halassza el a kódex jelenlegi formában való elfogadását.

Úgy gondoljuk, hogy egy megfelelő eljárásrend kidolgozása, valamint a problémák kielégítő kezelése (szervezetfejlesztők, közösségépítők bevonása) egy hosszabb és sok munkát igénylő folyamat. Ahhoz a későbbiekben elfogadásra kerülő kódex ne csak egy írott szabálykönyv legyen, hanem valóban szerves részévé válhasson az egyetem hétköznapjainak, sok egyéb lépésre is szükség van.

Javaslataink:

  1. Szükség van a probléma feltárására szakértők bevonásával
  2. Szükség van a protokoll a fenti feltárás eredményeihez igazodó kiegészítésére / módosítására szakértők bevonásával
  3. Szükség van oktatóink képzésére a hatalmi helyzettel járó felelősség, a tanári szerepkör határainak, valamint a tanári pozícióval járó feladatok és kötelességek tisztázása érdekében
  4. Szükség van tanárainknak érzékenyítő képzések megtartására a különböző társadalmi csoportok vallásra, nemre, szexuális irányultságra, gazdasági helyzetre, életkorra, etnikumra, nemzetiségre, politikai meggyőződésre való tekintet nélküli tiszteletben tartásáról
  5. Szükség van az oktatók hallgatói véleményezésének – a feljelentéseken kívüli – működő rendszerének is kialakítására

A javaslataink nem teljeskörűek, hiszen mi nem látjuk át az összes hallgatói tapasztalatot. Az első pontban megnevezett feltárás ezen igényeket is felszínre hozhatja.

A Rektor Asszony által a levél átadására felajánlott 24-i időpontnak nem tudunk eleget tenni, mert szeretnénk az aláírásgyűjtést a tervezett ideig folytatni, és tartani a március 31-i lezárásnak a tervét. Ezért kérjük, ajánljon egy alkalmas időpontot egy későbbi napon!

Ezzel szemben a Spronz Júliának és Varga Anna Gizellának felkínált március 27-i egyeztetésen a levél aláírói közül többen is részt vennénk, hogy a fentiekről egyeztessünk, megállapodásra jussunk, és azoknak írásbeli garanciáit lefektessük.

Hogy a nyilvánosság továbbra is követhesse az ügyet, ezen levelünket, valamint a Rektor Asszony elkövetkező válaszát is publikáljuk az erre a célra létrehozott blogunkon.

További együttműködését előre is köszönjük, bízunk a konstruktív párbeszédben, támogatásában, és abban, hogy a közös gondolkodás eredményeképp az Egyetem polgárai egy egyedülállóan, iránymutatóan progresszív közösség részeivé válhatnak.

Köszönettel,

Balla Csönge

Sándor János Vasco

Thury Lili

Varga Anna Gizella

A levél utóélete március 21. délelőttig

2017. március 20-án elkezdtük a nyílt levél és a blogunk címének terjesztését a szociális médiában.

Este megjelent egy összefoglaló az ügyről a Magyar Narancs oldalán.

Március 21-én reggel Eperjesi Ágnes, az etikai kódex munkacsoport vezetője problémásnak érezve a nyilvánossághoz való viszonyunkat, kérte, hogy vegyük vissza az aláírását.

Indokai:
Szerinte március 31-ét jelöltük meg a sajtónyilvánosság kezdetének, ezért nem tartotta korrektnek, hogy a facebookra kiposztoltuk a nyílt levelünket.

A levelet a rektornak való elküldés után rögtön nyilvánosságra hoztuk - ezt, valamint a blogunk címét a rektornak is megírtuk a nyílt levél kiküldésekor. A rektor válaszát szintén publikáltuk a blogon, hiszen az egy a nyílt levélre adott válasz volt, ami nyilvános kell legyen.

Továbbá – Eperjesi szerint – elhallgattuk, hogy Spronz Júlia nem válaszolt a rektor februári meghívására.

Nem hallgattuk el, március 16-án írtunk erről a blogon a levél előzményeit tárgyalva:

"2017. február 2-án Spronz és Varga levélben megkeresték a Rektor Asszonyt. Korábbi megbeszélésükre hivatkozva kérték, hogy ne hagyják ki őket a protokoll szabályzatot kidolgozó munkacsoportból. Csanádi csak Spronz Júliát invitálta személyes találkozóra, ami ezidáig – Spronz elfoglaltságai miatt – nem valósult meg."

A Spronz Júlia teendői miatt meghiúsult találkozóról Az események időrendjének tisztázása c. posztunkban március 22-én ismételten írunk, ezúttal részletesebben.

Eperjesi emelett kritizálta, hogy nem tettük ki a rektor levelét, amivel az egyetemi polgárok számára megvitatásra küldte az új etikai kódex szövegtervezetét, valamint kifogásolta, hogy nem válaszoltunk a rektor levelére.

A kísérőszöveget pótoltuk ebben a posztunkban, válaszunkat pedig ma kiküldtük a Rektor Asszonynak.

Az események időrendjének tisztázása

Az alább szereplő eseményeket és időpontokat korábbi bejegyzéseinkben is tárgyaltuk. Az idő közben felmerült félreértések tisztázása végett szeretnénk résztelesebben is tárgyalni Spronz Júlia és a Rektor Asszony közötti levelezést.

Az etikai kódex munkacsoport tudomásunk szerint 2016 novemberében alakult. A csoport munkájába nem kapott meghívást Spronz Júlia, mint az intézménytől független szakértő, és nem tudott Varga Anna Gizella sem a csoport működéséről. Spronz és Varga februárban kaptak arról információt, hogy hónapok óta dolgoznak tanárok a kódexen. (A rektor, a nyílt levelünkre írt válaszából az is kiderült, hogy a csoportban az MKE jogásza is benne van.) Ekkor, február 2-án írt Spronz levelet a rektornak:

Kedves Judit!

Érdeklődnék, mikor kezdjük meg a közös munkát, hisz október már jócskán elmúlt, s jó lenne, mihamarabb nekikezdeni.

Az a szóbeszéd járja, hogy alakult már az egyetemen egy munkacsoport, ami dolgozik a protokollon.
Kérlek, minket se hagyjatok ki belőle!
Köszönjük az együttműködést!

Üdvözlettel:
Spronz Júlia

Spronz február 6-án kapott választ, melyben a rektor munkatársa személyes találkozóra hívja Spronz Júliát, február 14-ére. (A levelet nem szeretnénk a Rektor Asszony jóváhagyása nélkül közölni).

Spronz a felajánlott időpontban külföldön tartózkodott, és elfoglaltságai miatt nem adott választ a felkínált megbeszélésre egészen március 16-áig:

Kedves Vera!

Bocsánat, hogy nem válaszoltam, összecsaptak fejem felett a hullámok. Mindenesetre én változatlanul szívesen elmennék beszélgetni ebben az ügyben, hiszen az volt az utolsó interakció közöttünk, hogy közös munka lesz a protokoll, s most úgy tűnik, mintha kimaradtunk volna a kidolgozási folyamatból. Akár Annával, akár nélküle, örömmel megtudnék többet az ügy állásáról.

Üdvözlettel:

Spronz Juli

Március 16-án küldtük ki a rektornak nyílt levelünket, melyre másnap délelőtt választ is kaptunk.

Szintén március 17-én délután Spronz megkapta az etikai kódex szövegtervét. A levélben a lehető legkorábbi szakvéleményezésre kérik, mert a tervek szerint a kódex a március végén összehívandó Szenátus elé kerül elfogadásra. A levélben a rektor egy személyes találkozó időpontját is szorgalmazza. (A levelet nem szeretnénk a Rektor Asszony jóváhagyása nélkül közölni).

Március 20-án délelőtt az egyetem polgárai számára is kiküldték kódexet, melyet március 24-ig lehet véleményezni. 

Március 20-án délután a rektor munkatársától levél érkezett Spronz Júliának és Varga Anna Gizellának egy március 27-ei személyes találkozó időpontjáról.