Csanádi Juditnak, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektorának írt nyílt levél elő- és utóélete

képzős nyílt levél

A PATENT Jogvédő Egyesület észrevételei a Magyar Képzőművészeti Egyetem tervezett Etikai Kódexe kapcsán – március 31-én

2017. március 31. - képzősnyíltlevél

A nyílt levelünk kiküldését követően az új Etikai Kódex szövegtervezetét elküldték Spronz Júliának, a Patent Egyesület jogászának véleményezésre. Spronz a mai napon Csanádi Judit és Eperjesi Ágnes felkérésének eleget téve megfogalmazta kritikai észrevételeit, és ajánlatot tett a további együttműködésre.

Kiemelnénk az alábbi írásból, hogy a "tervezett kódexet csupán nőjogi szempontból véleményezte a szervezet, ami nem minősül teljes körű szakmai észrevételezésnek". Továbbá a "véleményezésre kiküldött anyag sokkal inkább tükrözi az oktatók, mint a hallgatók szempontjait. Ennek egyik indoka lehet, hogy az annak kidolgozásával megbízott 8 tagú munkacsoportban pusztán 2 tag volt a hallgatók delegáltja."

Mi továbbra is szorgalmazzuk a Kódex jogvédő szakértők általi véleményezését, valamint a Kódex szakszerű kidolgozásán kívül más szükséges lépéseket, melyeket a Rektor Asszonynak írt március 22-i levelünkben részletezzük. Ezen javaslataink az alábbi olvasható véleménnyel is összecsengenek: "az új Kódex elfogadása fokozottan felveti a zaklatás, hatalommal visszaélés, szexuális abúzus, nők elleni erőszak témájával kapcsolatos ismeretterjesztés, hallgatók jogtudatosításának, oktatók képzésének szükségét"

patent_logo_negyzet_1.jpg

A PATENT Jogvédő Egyesület észrevételei a Magyar Képzőművészeti Egyetem tervezett Etikai Kódexe kapcsán

2017. március 31.

 

Az e dokumentumot jegyző független civil szervezet több, mint egy évtizede foglalkozik a nők elleni erőszak áldozatainak közvetlen segítésével, az e területen folyó jogfejlesztéssel, az áldozatok jogi képviseletével, illetve a nők társadalmi egyenlőségét elősegítő közpolitikai ajánlások megfogalmazásával. E tevékenységén belül több felsőoktatási intézmény számára nyújtott korábban szakmai segítséget a női hallgatókat, alkalmazottakat érő zaklatással, visszaélésekkel szembeni védelmet biztosító normatív és intézményi keret létrehozásában. Valamennyi általunk megfogalmazott javaslat hátterében az áldozatok tényleges védelmének elsődlegessége áll, mely alapvető koncepcionális megközelítés minden, a nők elleni erőszakot elszenvedők segítésére, támogatására születő jogintézményhez.

Ennek értelmében a tervezett kódexet csupán ebből a szempontból véleményezzük, az nem minősül teljes körű szakmai észrevételezésnek.

Mindenekelőtt leszögezzük, hogy üdvözlendőnek tartjuk, hogy a Magyar Képzőművészeti Egyetem egy etikai kódex kidolgozásába kezdett, mely példamutató intézkedés az intézmény falain belüli visszaélések visszaszorítására. Ugyanakkor sajnálattal konstatáltuk, hogy a véleményezésre kiküldött anyag sokkal inkább tükrözi az oktatók, mint a hallgatók szempontjait. Ennek egyik indoka lehet, hogy az annak kidolgozásával megbízott 8 tagú munkacsoportban pusztán 2 tag volt a hallgatók delegáltja.

Az etikai kódexek akkor tudják hatékonyan és eredményesen betölteni funkciójukat, ha megfelelő hivatkozási alapot biztosítanak a hatalmi visszaélésekkel szemben. Meglátásunk szerint a jelen dokumentum a többnyire általános és elvi szintű morális-etikai alapvetéseivel nem ad kellő fogódzót a tényleges sérelmet elszenvedettek számára.

Noha tudomásunk szerint a most megszületett szabályzat létrejöttét az egyik volt hallgató diplomamunkája által felvetett probléma, nevesül a női hallgatóknak az oktatóktól elszenvedett szexuális zaklatása motiválta, erre a problémakörre a kódex csak felületesen, érintőlegesen és formális említés szintjén tér ki, így nem alkalmas az esetek hatékony kezelésére. Ezért javasoljuk, hogy erre a célzott témakörre egy speciális, csak e problémára koncentráló protokoll is kerüljön kidolgozásra.

Fenti általános megállapítások előre bocsátásával az alábbi részletes észrevételeket tesszük:

  1. Az Általános magatartási szabályok között az Egyetem hírnevének megőrzésére vonatkozó előírás annyira nélkülöz minden konkrétumot, hogy emiatt jogalapot teremthet az Egyetem vezetését/döntéshozóit/oktatóit célzó kritikát gyakorló személlyel szembeni fellépéshez. Erre feltétlen ki kell térni, hogy az egyetemmel való lojalitás elve ne korlátozza a jogos kritika lehetőségét.
  2. Az Általános magatartási szabályok 5) pontja nagyon helyesen rögzíti a tanár-hallgató közti hierarchikus viszonyt. Mivel egyetlen párkapcsolat létrejötte sem elkerülhetetlen, így szükségtelennek, és az eredeti tiltást kilúgozó hatásúnak ítéljük meg az ezt felpuhító engedményt tartalmazó második mondatot.
  3. Az Összeférhetetlenségi szabályokat tartalmazó VI/8) pont éppen a hallgatóval fennálló szerelmi/intim/bensőséges kapcsolatot hagyja ki a felsorolásból.
  4. Az Összeférhetetlenségi szabályok közt feltüntetett VI/10) olyan szubjektív elemeket tartalmaz, melyek végrehajthatatlanná teszik ezt az előírást. Ezért javasoljuk, hogy az oktató minden további feltétel bekövetkezte nélkül köteles legyen a kialakult viszony tényét jelezni munkahelyi felettesének. E helyütt megjegyezzük, hogy tekintettel arra, hogy a párkapcsolat nem került önálló definiálásra a kódexben, a párkapcsolatra vonatkozó előírások terjedjenek ki valamennyi tartós vagy eseti, érzelmi vagy testi, rendszeres vagy rendszertelen, konszenzusos vagy egyoldalú kapcsolatra egyaránt.
  5. Az oktatói tevékenységgel összefüggő etikai elvárások VI/16/d) pontot célszerűnek látjuk kiegészíteni valamennyi olyan helyzetre, ahol előfordulhat az oktató és hallgató négyszemközti együttes jelenléte, pl. konzultáció, megbeszélés
  6. Az oktatói tevékenységgel összefüggő etikai elvárások közül teljes mértékben hiányzik az oktatóval függelmi/hatalmi/befolyási viszonyban álló személyek testi/szexuális integritásának, emberi jogainak tiszteletben tartása, továbbá, hogy az etikai elvárások mind az Egyetem falain belül, mind azon kívül egyaránt terhelik.
  7. VII/1) pontban rögzített hallgatói etikai jogosultságok meglehetősen szűkre lettek szabva. Többek közt nem szerepel az sem, hogy az Egyetem biztosítja a zaklatással, visszaéléssel szembeni védelmet, emberi méltóságának, szexuális és testi integritásának tiszteletben tartását.
  8. VIII/1) pontban érdemesnek látjuk nevesítve is kiemelni a nemi identitás mellett a szexuális orientációt is.
  9. A VIII. alfejezetben definiált munkahelyi (vagy szexuális) zaklatás meghatározást hiányosnak tartjuk. A rendszeres és tartós zavarás mellett a súlyos elkövetés is a felsoroláshoz tartozik, különben nem büntethető a zaklatás azon módozata, amikor az elkövető nem rendszeresen vagy hosszú időn keresztül, időben visszatérő jelleggel, ugyanakkor egyszeri alkalommal ám súlyos formában lehetetleníti el az áldozat életét. Törölni javasoljuk a definícióból az elkövető céljának meghatározását, ugyanis a zaklatónak nem célja, hanem egyik eszköze a félelemkeltés/megszégyenítés/önkényes beavatkozás. A zaklatás célja, hogy az áldozat felett hatalmat gyakoroljon, azt megszerezze, visszaszerezze, közvetlenül pedig a legtöbb esetben az, hogy a sértettet bele(vissza)kényszerítse egy olyan kapcsolatba, amit ő nem akar, vagy megtorolja rajta, hogy nem lépett bele vagy megszakított egy ilyen kapcsolatot. A jelen megfogalmazás aggályos egyrészt abból a szempontból, hogy az áldozatra gyakorolt hatás helyett azt vizsgálja, hogy mi volt az elkövető szándéka, másrészről pedig sok zaklatónak meggyőződése, hogy nem félelemkeltésből/megszégyenítésből/önkényes beavatkozásból követi el a cselekményét, sokkal inkább azt jópofának, trendinek, vagy megszokottnak tartja, így nem azonosítja azt jogsértésként.
  10. Az Etikai Bizottság IX/4) pontban rögzített összetétele nem biztosítja az oktatók által elkövetett hatalmi (szexuális) visszaélések elfogulatlan kivizsgálását, tekintettel arra, hogy oktatói többséget biztosít. Azokban az esetekben, amikor az etikai vétségek jellemzően hatalommal való visszaélésben jelennek meg kifejezetten kontraproduktív a hatalom birtokosait megjelenítő csoport képviselői számára többséget biztosítani, már ha a cél a jogsértések felderítése és szankcionálása. Ez a megoldás továbbra sem teremti meg azt a bizalmi alapot, mely a hallgatókat motiválni fogja etikai eljárások megindítására. Javasoljuk az Etikai Bizottságban a hallgatói többség megteremtését, továbbá szakmai civil szervezet képviselőjének bevonását az eljárásba. A IX/5) pont nem rögzíti a 3 fős Etikai Bizottság összetételét. Javasoljuk az Etikai Bizottság tagjai számára kötelező emberi jogi képzés előírását, külön figyelemmel a nőket érő erőszak jelenségére – a témával foglalkozó civil szakmai szervezetek bevonásával. Egy olyan számtalan formában manifesztálódó, változó és jellemzően csak folyamatában megragadható jelenséget, mint a zaklatás a Kódex csak korlátozottan képes teljes egészében lefedni, ezért kiemelt szerepet kapnak annak működtetői, az Etikai Bizottság tagjai, akik az egyes ügyek eseti jellegzetességeit képesek lefordítani a normaszövegre. Az eredményes jogalkalmazás, s ezáltal a zaklatás elszenvedőinek hatékony jogvédelme megkívánja, hogy a bizottsági tagok naprakész, emberi jogi alapokon nyugvó, a nemzetközi dokumentumokban is lefektetett ismeretekre tegyenek szert. A IX/7) pont már tanácsról tesz említést, mely nem kerül definiálásra.
  11. Az Etikai Kódexet sértő magatartás bejelentése feltételezi, hogy az Egyetem polgárai számára ismert legyen az Etikai Bizottság személyi összetétele. Erre azonban a Kódex nem tér ki, hogy hogyan fog megtörténni.
  12. Törölni javasoljuk a IX/12) pontot, mely kizárná az eljárás lefolytatását névtelen bejelentés alapján. A névtelen kezdeményezés önmagában nem zárja ki az igazságos eljárást, megítélésünk szerint a hamis vád, illetve a következő pontban kifejtett rosszhiszemű, megtévesztő bejelentés szankcionálásával kellő mértékben ki van védve, hogy valaki alaptalanul indítson etikai eljárást. Megjegyezzük, a gyermekvédelmi törvény kifejezetten bátorítja a névtelen bejelentéseket gyermekbántalmazás esetében.
  13. A IX/21-23) pontban szabályozott mediációs eljárás nem alkalmas a hierarchikus viszonyban állók közti viták rendezésére. A Kódexben erre utalni kell, jelezve, hogy kizárt a mediációs eljárás mindazon esetekben, ahol a panaszos és a panaszolt között függő/hatalmi/befolyási helyzet áll fenn, és kifejezetten tilos azokban az eljárásokban, ahol a panaszos hallgató, a panaszolt pedig oktató.

 

Végezetül hangsúlyozzuk, hogy az új Kódex elfogadása fokozottan felveti a zaklatás, hatalommal visszaélés, szexuális abúzus, nők elleni erőszak témájával kapcsolatos ismeretterjesztés, hallgatók jogtudatosításának, oktatók képzésének szükségét. Továbbra is felajánljuk e körben szervezetünk együttműködését az Egyetem vezetésének!

Bízunk benne, hogy fentiekben kifejtett észrevételeinket az Egyetem hasznosnak találja, s azokat figyelembe veszi az Etikai Kódex véglegesítése során!


Budapest, 2017. március 31.


PATENT Jogvédő Egyesület

www.patent.org.hu 

A bejegyzés trackback címe:

http://kepzosnyiltlevel.blog.hu/api/trackback/id/tr6212390621

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.